Békéscsaba Békés megye székhelye, amely mára hazánk 16. legnépesebb városa. Az első írásos emlék még az 1300-as évek elejéről származik, ám sajnos az eredeti város a török időkben teljes mértékben elpusztult, így teljes mértékben újjá kellett építeni. De vajon mi Békéscsaba története valójában? Cikkünkben részletesen beszámolunk róla!
Békéscsaba története
A terület már az ókor óta lakottnak számít, már a késő bronzkorból találtak leleteket, ami ráadásul az Alföld első kultúráját, a Körös-kultúrát is jelzi. Ebben az időszakban a kelték, a hunok és a szarmaták hódították meg leginkább a várost. A török eredetű név az Árpádkorból származik, így viszonylag korainak mondható.
A város a középkorban
A honfoglalást követően ezen a területen több kisebb település állt, ahol félnomád gazdálkodás zajlott. A régészek állítása szerint Csaba a 13. században jött létre először, ám ez közel sem azt jelenti, hogy előtte ne laktak volna ezen a részen.
A török kori Békéscsaba
A török korban az itt lakó magyarok reformátusok voltak, akiknek külön iskolát tartottak fenn. A tanítók között volt Várkonyi Sámuel, Nagybányai Mátyás és Pataky János egyaránt. A háborúk idején a település egy ideig bírta csak, azonban a tizenötéves összecsapáskor komoly károkat szenvedett.
A város a 18. század és az azt követő időszakban
A gyulai rácok 1703-ban égették fel a falut, így az már másodszor vált néptelenné. Az 1700-as évek elején lakatlan területnek számított, később azonban új magyar családok érkeztek ide. Az újratelepítés Harruckern János Györgynek volt köszönhető, aki főként evangélikus szlovákokat hozott a városba. A tótokra egészen az évszázad végéig érkeztek a városba. Ma már ez a hazai szlovákok legfontosabb kulturális központja.
Az 1800-as évek elején felépült az ország legnagyobb evangélikus temploma, amely a mai Kossuth téren található. 1840-ben Békéscsaba mezővárosi rangot kapott. Pár évvel később felépült az Arad-Szolnok vasútvonal, ami segítette a település fejlődését. Az ipar megindult, jöttek a kőből épített épületek, amelyek felváltották a falusi vályogházakat.
A 20. század
Az első világháború rengeteg szenvedést okozott Békéscsabának. A trianoni békeszerződés miatt elvesztett területek miatt egy a helység lett, amelynek pár más településsel együtt át kellett venni a tiszántúli városok szerepét. A második világháborúban két szomorú esemény is bekövetkezett, ami miatt a népesség ismét megcsappant. A bombázások miatt egyes területek teljesen megsemmisültek, amiket később újjá kellett építeni. Ilyen volt a vasútállomás és annak környéke is.
Megyeszékhelyként 1950-től működik, azóta azonban folyamatosan fejlődik. A szocializmusban a város lett az ország egyik, ha nem a legfontosabb élelmiszeripari központja. Alig két és fél évtized alatt a lakosság 42 ezer főről 65 ezerre nőtt meg. Emiatt azonban gyorsan kellett építeni további lakóhelyeket. Jött a tervszerű iparosodás, amit a 21. században számos új épület felhúzása követte. Ekkor készült el a Csaba center, felújították a strandfürdőt, de még az Andrássy Gyula Gimnázium is új helyre költözött.
